Én azt vallom, egy magára valamit is adó embernek jól informáltnak kell lennie. Naprakészen tájékozódnia kell a világ történéseiről, eseményeiről. Éppen ezért én minden reggelemet a hírportálok böngészésével kezdem, rájuk nézek délután és elalvás előtt is. Tudom, tudom, nem egészséges elalvás előtt közvetlenül a telefon vagy laptop képernyőjét bámulni, de nekem nem szokott gondom lenni az alvással. Bezzeg, ha nem nézek rá este is a hírekre, nyugtalanul alszom, hogy lemaradok valamiről.
Próbáltam ezt a szokásomat megértetni a barátommal, aki viszont javíthatatlan álmodozó. Ő is olvas, de kizárólag szépirodalmat, a hírekhez semmi köze. Szerintem, ha megkérdezném, milyen politikai rendszer van az Egyesült Államokban, gőze sem lenne. Talán pont ezért vagyunk ilyen jó barátok. Kiegészítjük egymást.
A múltkor is éppen vele találkoztam. A megbeszélt kávézóban ücsörögtem már, amikor a barátom befutott. A várakozást én természetesen informálódással töltöttem, egy rendkívül izgalmas cikket találtam hazánk pénzügyi helyzetéről. Amikor barátom lehuppant velem szembe, csak annyit kérdezett, hogy megint a híreket olvasom? Szörnyű, így fogalmazott, hogy nem lehet semmit tudni egyszerre, minden utólag derül ki. Történik valami, arról írnak cikkeket, de az igazság csak egy hét múlva derül ki, arról megint írnak, aztán kiderül, hogy valójában az sem az igazság volt. Nem szereti ő ezt, hogy a hírek ilyen mozaik darabkákból állnak össze, pont, mint a csempék a falon. Nem vagyok nagy szakértője a hasonlatoknak, úgyhogy vissza kellett kérdeznem, hogy milyen csempékről beszél és hogy kerültek ide a fali csempe. Erre csak legyintett és belekezdett a történetbe, ami miatt találkozni akart velem.
Másnap reggel éppen a fogamat mostam a fürdőszobában, amikor eszembe jutott barátom hasonlata. Mint a csempék a falon. Elnézegettem a saját csempéimet és finoman szólva sem nyűgözött le, amit láttam. Igazán ráfért volna egy felújítás a fürdőszobámra; ha nem is nagy átalakítás, de legalább egy kis szépítgetés.
Na de én nem értek a fali csempékhez. Menjek be egy boltba, hogy csempét akarok venni? Esetleg bízzam rá magam egy szakemberre, aki borsos áron megcsinálja ugyan ezt? A nagy dilemmám közepette hűséges barátomhoz és elsődleges forrásomhoz fordultam, az internethez. Különböző weboldalakat nézegettem, de egyik sem nyűgözött le. Aztán rátaláltam az igazira.
Egyszerű, letisztult és könnyen átlátható honlap volt, ami ellátott a szükséges ismeretekkel. Lassan végigolvastam mindent, amit a fürdőszoba tervezés kapcsán leírtak, majd átértem a csempékre. Először kicsit megijedtem, hogy mennyi mindenben kell majd döntenem; most víz színű vagy a föld színvilágát idéző csempék legyenek és diagonális vagy hálós mintában rakjam le a padlólapokat és legyen mozaik díszítés a falon vagy ne? Te jó ég, mennyi döntés. Inkább hagytam az egészet és elmentem dolgozni.
A munkahelyemen igyekeztem feltűnésmentesen körbe kérdezni a kollégáimat, kinek milyen a fürdőszobája. Nem lettem sokkal okosabb, de nem mondtam le róla, hogy hamarosan keresztül viszem a fürdőszoba felújítást. Este megint leültem a konyhaasztalhoz és nagy levegőt véve megnyitottam az oldalt. Közvetlen hangvétele segítség volt számomra; nem éreztem úgy, hogy valaki megmondja nekem a tutit, sokkal inkább az volt az érzésem, hogy egy jó barát kedvesen tájékoztat és előrelátóan felhívja a figyelmemet az esetleges buktatókra. Miután meggyőztem magamat, hogy felnőtt vagyok, tudnom kell dönteni az élet nagy kérdéseiben, merészen a kékes-zöldes árnyalatú csempék mellett tettem le a voksomat. Kitaláltam mindent, az utolsó apró részletig, majd összeírtam, hogy milyen szükséges előkészületeket kell elvégeznem, mielőtt nekiállok a csempézésnek.
Könnyebben és gyorsabban végeztem, mint amire számítottam, és hamarosan már az új fürdőszobámban álltam. Szemet gyönyörködtető volt a fali csempe árnyalata, tökéletesen passzolt a fürdőszoba berendezéséhez. Elégedetten ültem le a nappaliban elolvasni az aznapi híreket.